Ted Bundy Amerika egyik legismertebb sorozatgyilkosa. Saját bevallása szerint 30 nőt ölt meg az 1970-es években, bár egyes szakértők szerint a tényleges áldozatainak száma meghaladhatja a 100-at. Ted Bundy megjelenése és bája döntő szerepet játszott abban, hogy képes volt áldozatait magához csalogatni és hosszú időn keresztül elkerülni, hogy elfogják. De hogyan tudott Ted Bundy bája segíteni neki abban, hogy egy egész nemzetet megtévesszen, miközben a mosolya mögé rejtette sötét természetét?

Kép forrása: State Library and Archives of Florida

Fiatal évei 

Theodore Robert Bundy 1946. november 24-én született a vermonti Burlingtonban. Korai életét bonyolult családi dinamika jellemezte. Az édesanyja és annak szülei nevelték, kezdetben azt hitte, hogy az anyja a nővére, apját soha nem ismerte. Ez a disszonancia hozzájárulhatott zavaros pszichéjéhez. A Washingtoni Egyetemre járt, ahol pszichológiát tanult, 1972-ben diplomázott, majd felvették a Utah-i Egyetem jogi karára.

Gyilkosságai

Ted Bundy 1974 és 1978 között követte el ismert gyilkosságait. Gyilkosságai 1974 elején Washington államban kezdődtek, majd több államban folytatódtak, többek között Utah-ban, Coloradóban, Idahóban és Floridában.

Gyilkosságai általában egy borzalmas mintát követtek: gyakran megerőszakolta áldozatait, mielőtt halálra verte őket.

Áldozatai gyakran fiatal egyetemisták vagy tinédzserek voltak, akik megfeleltek egy bizonyos profilnak - jellemzően vonzóak és megközelíthetőek voltak.

A megtévesztés művészete

Bája és karizmája központi szerepet játszott abban, hogy képes volt megtéveszteni mind az áldozatait, mind az igazságszolgáltató szerveket. 

Az áldozatokat gyakran sérülést színlelve vagy hatósági személyeknek adva ki magát csapta be. Ez a taktika lehetővé tette számára, hogy elnyerje a gyanútlan nők bizalmát, és félreeső helyekre vezesse őket, ahol megtámadta és meggyilkolta őket.

Fizikai vonzereje és intelligenciája karizmatikus viselkedésével párosulva lehetővé tette számára, hogy manipulálja a körülötte lévőket, olyan képet teremtve, ami elfedte erőszakos természetét, miközben számos fiatal nőt elrabolt, megerőszakolt és meggyilkolt.

A médiában megjelenő portrék úgy állították be, mint egy bájos fiatalembert, aki könnyen be tudott illeszkedni a társadalomba. Ez a kép annyira meggyőző volt, hogy még a tárgyalásai alatt is sok néző - főként fiatal nők - vonzódtak hozzá, akiket a külseje és viselkedése az ellene felhozott szörnyű vádak ellenére is magával ragadott.

Elfogás és tárgyalás

1975-ben Bundyt letartóztatták Carol DaRonch elrablása miatt, aki egyike volt azon kevés nőknek, akik megmenekültek a karmai közül. 1976 márciusában Bundyt emberrablásért 15 évig terjedő szabadságvesztésre ítélték. 

Bundy 1977-ben kétszer is megszökött a börtönből.

Kép forrása: FBI file on Ted Bundy

Második börtönből való szökése után a floridai Tallahassee-be ment. 1978. január 14-én éjszaka Bundy betört a Floridai Állami Egyetem Chi Omega diákszövetségének házába. Négy fiatal női hallgatót megtámadott, és kettőt közülük megölt: Margaret Bowmant és Lisa Levyt. Február 9-én Bundy elrabolt és meggyilkolt egy 12 éves lányt, Kimberly Leach-et. Ezek a bűncselekmények jelentették gyilkos ámokfutásának végét, mivel még abban a hónapban a rendőrök letartóztatták. 1979 júliusában Bowman és Levy meggyilkolásáért elítélték, és kétszer is halálbüntetést kapott.1980-ban újabb halálos ítéletet kapott Leach meggyilkolásáért. Kilenc évet töltött a halálsoron. Egészen a halálos ítéletének végrehajtása előtti utolsó napokig ragaszkodott ahhoz az álláspontjához, hogy ártatlan.

42 éves korában, 1989. január 24-én reggel végezték ki a floridai állami börtönben, villamosszékben.

A kivégzésének napján több mint 100 ember éljenzett a floridai állami börtön előtt, tűzijátékokat és csillagszórókat gyújtva - olvasható az Associated Pressnek a kivégzésről szóló beszámolójában.

Ted Bundy személyiségének pszichológiája 

Pszichológiai vizsgálatot végeztek rajta, amikor a floridai gyilkosságok miatt bíróság elé állt. Hervey Cleckley pszichiáter vizsgálta meg és diagnosztizálta Bundy-t pszichopatának. A pszichopaták közös tulajdonsága, hogy képesek megtéveszteni, manipulálni és nem rendelkeznek lelkiismerettel, illetve empátiával. Az interjúk során a bűntudat legkisebb jelét sem mutatta, gyilkosságait távolságtartóan írta le, sőt, úgy hivatkozott rájuk, mint egy függőségre, amely eufóriát nyújtott neki. Ez az érzelmi távolságtartás a pszichopátia egyik jellemzője, ami jól szemlélteti, hogy képtelen együttérezni az általa okozott szenvedéssel. A nárcizmus jellegzetes vonásait is hordozta. Ezek közé tartozott a felfuvalkodott önérzet, a csodálat iránti mélységes igény és az empátia hiánya. 

Kulturális hatás

Ted Bundy pere volt az első az Egyesült Államok történetében, amelyet országosan közvetített a televízió, ez hatalmas nézettséget és világszerte több mint 250 riporter széles körű tudósítását eredményezte. Médiasztárrá vált, újságírókat fogadott a cellájában, rajongóitól csodáló leveleket kapott és még feleségül is vette egyiküket. Ez a példátlan médiafigyelem lehetővé tette, hogy karizmatikus személyisége háttérbe szorítsa bűntetteinek borzalmas valóságát.

"Nem érzem magam bűnösnek semmiért. Azokat az embereket sajnálom, akik bűntudatot éreznek." 

Ted Bundy

Felhasznált források: 

https://vault.fbi.gov/Ted%20Bundy%20/Ted%20Bundy%20Part%2001%20of%2003/view 

https://www.denverpost.com/2019/02/09/ted-bundys-murderous-charm-40-years-later/ 

https://www.independent.co.uk/news/world/americas/ted-bundy-death-girlfriend-victims-b1883362.html 

https://psychology.as.uky.edu/psychology-researcher-unravels-serial-killer-ted-bundys-mental-health 

https://abcnews.go.com/US/timeline-ted-bundys-brutal-crimes/story?id=61077236 

https://www.biography.com/crime/ted-bundy 

https://en.wikipedia.org/wiki/File:Ted_Bundy_headshot.jpg 

Moes, E. C. (1991). Ted Bundy: A case of schizoid necrophilia. Melanie Klein & Object Relations, 9(1), 54–72.