Hová tűnt Kiss Béla? Egy magyar sorozatgyilkos, akit soha nem találtak meg.

    Cinkota, Budapest csendes külvárosa, egy olyan hátborzongató történetet rejt, amely örökre megváltoztatta a magyar bűnügyi történelem arculatát. Kiss Béla, a Cinkotai asszonygyilkos, Magyarország egyik leghírhedtebb sorozatgyilkosa lett. A története különösen azért is vérfagyasztó, mert a háború kitörésével nyoma veszett, és máig rejtély, hogy mi történt vele. Kiss Béla neve így nem csupán egy magyar kriminalisztikai anomália maradt, hanem a valóság és a legenda közötti vékony mezsgyén egyensúlyozó rémtörténet.

Kép forrása: Wikipedia

A Sötét Kezdetek

    Kiss Béla 1877-ben született Izsákon, és 1905-ben költözött Cinkotára, ahol bádogosműhelyt nyitott. A bádogmestert a helyi közösségben az emberek szorgalmas, megbízható, dolgos férfiként ismerték, senki sem sejtette, hogy éjszakánként milyen borzalmas dolgokat művel. A férfi hirdetéseket adott fel újságokban, hogy női társaságot keressen, és a hirdetések révén számos áldozatot csábított el.

    A nőkkel való kapcsolatai kezdetben ártalmatlanoknak tűntek, de Kiss valójában kegyetlen szándékokkal közelítette meg őket. Az áldozatok általában soha többé nem tértek haza. Kiss Béla módszere az volt, hogy kicsalta megtakarított pénzüket, majd megfojtotta őket, és végül a holttesteket bádoghordókba rejtette.

A Gyilkosságok Módszerei

    Kiss Béla házában nőket ábrázoló fotókat és legalább 500, képeslapra írt szerelmes levelet találtak a nyomozók. Ezekben összesen 174 nő tett neki házassági ajánlatot, ő pedig 71 lánynak ígérte meg, hogy heteken belül elveszi őket feleségül. Kiss Béla gyilkossági módszere ugyanis az volt, hogy az 1905 és 1914 között feladott újsághirdetéseivel mindig a nála kicsit idősebb, naiv, vidékről Budapestre költözött, sanyarú sorsú nőket csábította el, akiket aztán általában nem keresett senki. Minden nőt, aki a házba ment, megfojtottak. Kiss a holttestüket alkoholba pácolta, és légmentesen lezárt bádoghordókba rejtette.

     Kiss Bélát a gyilkosságok során használt módszerei tették hírhedtté. A nők eltűnése után sokan nem is keresték őket, mivel Kiss ügyesen manipulálta a helyzetet. Az áldozatok között voltak fiatal lányok és nők is, akiknek sorsa végül összefonódott Kiss sötét titkaival.

        A bűntények felfedezése 1916-ban történt, amikor egy véletlen folytán rábukkantak Kiss bádoghordóira.

A Lebukás

    1914-ben, a háború kitörésekor Kiss Béla behívót kapott a frontszolgálatra, és így elhagyta Cinkotát. A lebukásra egy épületfelújítás során került sor 1916-ban, ugyanis háza új gondnokot kapott, aki fel akart újítani azt. Kresinszky Márton gondnok és Takács István gyógyszerész fedezték fel a rejtélyes hordókat. Kiss Béla műhelye melletti kamrában hét darab egymásra rakott egy méter hosszú, ötven centiméter széles bádoghordókat találtak. Amikor felnyitották az elsőt, borzalmas látvány fogadta őket: egy női holttest feküdt benne. Azonnal értesítették a hatóságokat, akik további hordók felnyitásakor újabb holttesteket találtak.

     A nyomozás során kiderült, hogy Kiss Bélának legalább 24 áldozata volt, akiket különböző módszerekkel ölt meg. 

      Az áldozatai temetését egyazon napon tartották, és a falubeliek emlékei szerint egész nap zúgtak a harangok Cinkotán.

Kiss Béla cinkotai háza a bal oldalon látható

Kép forrása: Wikimedia Commons

Hogyan tűnt el a „cinkotai rém”?

    Amikor a rendőrség rájött, hogy milyen borzalmakat rejt Kiss háza, azonnal elfogatási parancsot adtak ki, és keresték őt a fronton, ahová a háború miatt behívták. Azonban a nyomok megszakadtak: a katonák között nem találták Kiss Bélát, és senki sem tudta pontosan, hogy hová tűnt. Egyes források szerint hadifogságba került, ahol tífuszban hunyt el, míg más elméletek szerint talán más néven elmenekült, és új életet kezdett, esetleg más országba költözött, de senki sem tudta biztosan.

   A háború káosza és a nyilvántartási rendszerek hiányosságai miatt lehetséges, hogy Kiss Bélának sikerült eltűnnie a hatóságok szeme elől. Néhány szemtanú állítólag látta őt Európa különböző városaiban, de egyetlen nyom sem vezetett valódi nyomozói áttöréshez. 

   1919-ben állítólag Budapesten látták. 1924-ben Hoffman néven bukkant fel a francia idegenlégióban, de még azelőtt eltűnt, hogy letartóztathatták volna. 1932-ben látni vélték amint New Yorkban a Times Square-en sétált.

Kriminálpszichológia szempontok szerint

    Kiss Béla egy átlagos személynek tűnt azonban a látszat mögött egy problémás egyéniség rejtőzött, akinek életét személyes veszteségek és érzelmi zavarok jellemezték. 1912-ben elhagyta a felesége, ami feltehetően mélyreható pszichológiai változást váltott ki Kiss Bélában. Ez a szívfájdalom vált a sötétségbe való süllyedés katalizátorává.Valószínűleg rendkívül bizonytalan és törékeny személyisége volt, és a szerelmi csalódás által felszínre hozott indulatok tették őt az egyik legkegyetlenebb és legrejtélyesebb sorozatgyilkossá.

Kiss Béla öröksége: egy örök rejtély

   Kiss Béla története a magyar kriminalisztika egyik leghátborzongatóbb és leginkább felkavaró esete. Az „asszonygyilkos” legendája azóta is él, és mint minden rejtélyes bűnügyi történet, különösen az emberek fantáziáját mozgatja meg. Számos könyv és dokumentumfilm készült róla

     Kiss Béla, a Cinkotai asszonygyilkos, nemcsak a bűnügyi történelemben, hanem a popkultúrában is jelentős nyomot hagyott. 

    Kiss Béla ügye inspirálta több művészi alkotását is. Antonin Artaud színdarabja, a Thirty-Two, közvetlenül a gyilkosságokkal foglalkozik, és Kiss karakterét is megjeleníti. A darab a sorozatgyilkos pszichológiáját és tetteinek következményeit vizsgálja, bemutatva a társadalomra gyakorolt hatását. A filmipar is felfedezte Kiss Béla sötét történetét. A Bela Kiss: Prologue (más néven The Kiss of a Killer vagy Natural Born Killer) című német horrorfilm 2013-ban készült, és Kiss életrajzát dolgozza fel. A film bemutatja a gyilkosságok hátterét és Kiss pszichológiai profilját.

    A zene világában is találkozhatunk Kiss Béla nevével. Számos dal készült, amelyek a gyilkosságaira utalnak. Például Amoree Lovell The Alphabet Serial Song című száma említi Bélát, míg a Bloodsucking Zombies from Outer Space és Gazpacho zenekarok is írtak dalokat a Cinkotai asszonygyilkosról. John 5 Bella Kiss című dala szintén inspirálódott Kiss történetéből.

     Az ügy a saját korában is nagy médiafigyelmet kapott, az akkor  újságíróként dolgozó Karinthy Frigyes is írt az esetről. Hét bádoghordó című cikkéből idézünk: “Egyik ember tajtékpipát gyűjt, a másik rovarokat, a harmadik levélbélyeget. Kiss Béla női holttesteket gyűjtött. Ott álltam a czinkotai temetőben, a bádoghordók előtt, és sorra néztem, a mint a felbontott hordók tartalmát kiborították a bonczasztalra. Különböző magasságú bádoghordók: egyformán lecinkezve, pontosan, lelkiismeretes munkával. “

Mindez persze mégsem ad választ a legégetőbb kérdésre: Hová tűnt Kiss Béla? 

Felhasznált források:

https://web.archive.org/web/20041105004257/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=51483 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kiss_B%C3%A9la_(sorozatgyilkos) 

https://en.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9la_Kiss 

https://allthatsinteresting.com/bela-kiss-vampire-serial-killer 

https://karinthy.legtux.org/r_nt_badoghordo.htm